Bohumil Hrabal

Morvaországban, Brünnben született. Apja nevét nem ismerjük. Nevelőapja František Hrabal sörgyári könyvelő, akihez anyja, Mariska 1920-ban ment férjhez. Bohumil nem volt jó tanuló, az iskolánál sokkal jobban érdekelte a sörgyár világa és a munkások történetei, különösen nevelőapjának testvére, Pepin volt rá nagy hatással. A nymburki sörgyárban eltöltött gyermekkor élményei és a kisvárosi hangulat Hrabal számos későbbi művében alapvető motívumként jelenik meg.1935-ben érettségizik és beiratkozik a prágai Károly Egyetem jogi karára, de a háború és a német megszállás miatt tanulmányait csak 1946-ban fejezi be. A háború alatt rövid ideig vasúti forgalmistaként dolgozik Kostomlatyban, ebből az élményből születik a Szigorúan ellenőrzött vonatok (1965), amelyből Jiří Menzel rendezett Oscar-díjas filmet. Volt biztosítási ügynök, kereskedelmi utazó, és az 50-es években a kladnói vasműben dolgozott fizikai munkásként. 1963-tól foglalkozásszerűen ír. A 70-es évek elején a csehszlovák hatóságok számos könyvét nem engedték megjelenni, többek között az Őfelsége pincére voltam (Obsluhoval jsem anglického krále) és a Városka, ahol megállt az idő (Městečko, kde se zastavil čas) című műveket. Egy darabig szamizdatokban és külföldön publikál. Galambetetés közben, a prágai Na Bulovce kórház ötödik emeletéről kizuhanva halt meg. Halála hrabalian szatirikus, fekete humorral megkomponált öngyilkosság volt.